Tisztázunk minden változást, ami eddig nem volt világos az új horgásztörvénnyel kapcsolatban

Tisztázunk minden változást, ami eddig nem volt világos az új horgásztörvénnyel kapcsolatban

 2019. március - parameter
 

Az újonnan elfogadott szlovákiai horgásztörvény nem kevés változást és nehezen értelmezhető kikötést von magával. Összefoglalónkban azokat a törvénypontokat szedtük össze, amelyekre a horgászoknak érdemes a legnagyobb figyelmet fordítaniuk, és elmagyarázzuk, pontosan hogyan kell ezeket értelmezni.

Tavaly júliusban a parlament elfogadta az új horgásztörvényt, amely több szeretne lenni, mint az eddigi elavult törvény modernizációja, a horgászok életét nehezítő hibák kijavítása. A törvény olyan fogalmakat is meghatároz, amelyek eddig teljesen hiányoztak vagy hiányosan voltak meghatározva. Az új törvény 2019. január 1-én lépett érvénybe.

Dobre Jaromír, a Dunaszerdahelyi Horgászszervezet elnöke hírportálunknak elmondta: mindenképp szükség volt a frissítésre, mert az előző törvény már nagyon elavult volt. „Sajnos nem teljesen úgy sült el az egész, mint szerettük volna, az új törvénynek ugyanis vannak olyan pontjai, amelyeket többféleképpen lehet értelmezni. Amikor beadták a tárcaközi törvényjavaslatot, a környezetvédők máris ötszáz módosító javaslattal álltak elő, de legalább majdnem teljes egészében sikerült megmenteni a 4-es paragrafust, amely kimondja, hogy az állam a horgászati jogot a horgászszervezetnek adja bizonyos kivételekkel. Ez azért volt nagyon fontos, mert így meg tudtuk őrizni a továbbiakban is azt a 90 éves hagyományt, ami egységesítette valamikor régen a horgászokat egy szervezetbe. Természetesen nagyon sok kompromisszumot kellet kötni, hogy ez fennmaradjon és ez lett a végeredmény “ – nyilatkozta a Paraméternek Dobre Jaromír, majd hozzátette: az ellenőröknek továbbképzéseket tartanak és javasolták nekik, hogy amíg a horgászok nem szokják meg az új törvényt, addig legyenek elnézőbbek velük a változásokat illetően, és büntetés helyett inkább csak figyelmeztessék őket az egyes törvénypontok változására.

); background-position-x: 50%; background-position-y: center; background-repeat: no-repeat; background-size: 40px 18px; box-sizing: border-box; display: inline-block; height: 18px; margin-bottom: 10px; margin-left: 10px; margin-right: 10px; margin-top: 10px; width: 40px;"> 

 
 

 

legfontosabb változásokról már mi is beszámoltunk, most pedig vázoljuk, hogy milyen újdonságokkal kell még számolni, és ismertetjük, pontosan hogyan kell értelmezni az új törvényt.

Ebben Tomanovics Attila a Dunaszerdahelyi Horgászszervezet titkára – aki egyben a Szlovák Horgászszervezet tanácsának a tagja Zsolnán –, valamint Dobre Jaromír volt segítségünkre.

A régi törvény szerint március 15-től május 31-ig tilalom lépett érvénybe az egyes horgászszervezetekhez tartozó tavakon, belvizeken, kavicsbányákon és tőzegeken, ami azt jelentette, hogy ebben az időszakban tilos volt horgászni ezeken a vizeken. Ez most megváltozott:
az új törvény szerint a fent említett vizeken egész évben lehet horgászni, és a kifogott, méreten felüli pontyot is el lehet vinni.
A telepítéseket követően azonban az egyes szervezeteknek lehetősége nyílik saját hatáskörben fajlagos vagy általános tilalmat elrendelni. A folyóvizeket és víztározókat illetően az eddigiek szerint maradt az általános tilalom. Mindez azt jelenti, hogy március 15. és május 31. között nem lehet horgászni a víztározókon és holtágakon, a folyóvizeken azonban csupán az egyes halfajokat érintő tilalom van érvényben ebben az időszakban. Pontyot tehát egész évben foghatunk és a méreten felülit meg is tarthatjuk a belvizeken (tavak, kavicsbányák), a folyókon azonban bár horgászhatunk március 15. és május 31. között, vissza kell engedni a kifogott méreten felüli pontyot.

Tomanovics Attilától megtudtuk, a törvényalkotásnál azért folyamodtak ehhez az engedményhez, mert a belvizekbe telepített pontyok ritkán szaporodnak, ezért az ívás miatt kiadott tilalom tulajdonképpen értelmét vesztette. A természet megőrzése szempontjából nagyobb hangsúlyt kap ezek után a fent említett vizek őshonos védelme.

Az egyes halfajok legkisebb kifogható méreteinél történő változásról már a korábbi cikkünkben beszámoltunk, most azonban arra térünk ki ezzel kapcsolatban, hogy a halakat hogyan is kell bejegyezni az engedélyben. Az új törvény szerint azokat a halakat, amelyek méretkorlátozással rendelkeznek, már egyenként kell beírni.

Például, ha fogunk öt darab dévérkeszeget, akkor mindegyiket egyenként be kell írni már a horgászat közben, dátummal, revírszámmal.

Azokat a halfajokat, amelyeknek nincs méretkorlátozásuk (például kárász, sügér), elég összesítve beírni az engedélybe a horgászat végén, a halnevek helyett pedig az „ostatné“ (egyéb) megnevezést használni.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az évente elvihető nemeshalak darabszámát 50-ről 40-re csökkentették. Az új jogszabálykörnyezet lehetővé teszi az egyes horgászszervezeteknek meghatározni a kiadott horgászengedélyek számát, a gazdálkodásra rájuk bízott vízfelület nagyságát figyelembe véve.

A zsákmány mennyiségét érintő fejezet nem egy horgásznál váltott ki nemtetszést – legyen szó a szigorításról és az új törvény kacifántos megfogalmazásáról. Ez alapján egy nap maximálisan ennyi halat foghatunk és tarthatunk meg:

  • egy darab kecsegét (jeseter malý),
  • vagy egy darab szibériai tokot (jeseter sibírsky),
  • vagy egy darab harcsát (sumec veľký),
  • vagy két darab angolnát (úhor európsky),
  • vagy két darab pontyot (kapor rybničný),
  • vagy két darab menyhalat (mieň sladkovodný),
  • vagy két darab fogassüllőt (zubáč veľkoústy),
  • vagy két darab kősüllőt (zubáč volžský),
  • vagy két darab csukát (šťuka severná),
  • vagy két darab compót (lieň sliznatý),
  • vagy két darab márnát (mrena severná),
  • vagy két darab tavi pisztrángot (pstruh jazerný),
  • vagy két darab sebes pisztrángot (pstruh potočný),
  • vagy két darab pénzes pért (lipeň tymiánový).

Ezekhez a halakhoz annyi szivárványos pisztrángot (pstruh dúhový), pataki szaiblinget (sivoň potočný), paducot (podustva severná) vagy szilvaorrú keszeget (nosáľ sťahovavý) foghatunk, hogy a halak összmennyisége ne haladja meg a négy darabot és összsúlya az 5 kilogrammot. Ehhez a ponthoz a továbbiakban még visszatérünk.

Annak ellenére, hogy a törvényből kimaradt, a halakat továbbra is lehet kombinálni, viszont nem mindegy, hogy milyen módon. Fontos tudni, hogy kecsege, szibériai tok és harcsa (amelyekből naponta egyet tarthatunk meg) mellé nem foghatunk olyan halat, amelyekből naponta maximálisan két darabot tarthatunk meg.

Például, ha fogok egy harcsát, de a zsákmány összsúlya nem érte el az 5 kilogrammot, akkor horgászhatok tovább. Ha viszont ezt követően fogok egy pontyot (vagy csukát, süllőt, márnát, stb.) akkor ezt a halat már vissza kell engednem.

Ez fordított esetben is igaz: ha már fogtam olyan halat, amelyből egy nap maximum két darabot tarthatok meg, akkor nem foghatok mellé olyat, amelynek a napi megengedett limitje egy darab (kecsege, tok, harcsa).
Tehát, ha már megtartottam egy darab méreten felüli pontyot, és utána fogtam egy méretes harcsát, akkor utóbbit – bármennyire is fáj a szívünk – vissza kell engednünk.

Az a régi szabály szerint maradt, hogy ha a horgász utolsó hala kifogásával túllépi a megengedett napi 5 kilogrammot, akkor ezt a halat még elteheti. Viszont, ha már elsőként 5 kilogrammnál nagyobb halat fog, akkor aznapra abba kell hagyni a horgászatot.

Bizonyos esetben azonban figyelni kell a darabszámra is, és most térünk vissza a fentebb említett négy halfajhoz (szivárványos pisztráng, pataki szaibling, paduc, szilvaorrú keszeg). Ezt példákkal a legegyszerűbb szemléltetni: ha például fogok egy harcsát, akkor az előbb említett négy halfajból maximum hármat foghatok mellé (a halak összmennyisége eléri a négy darabot). Ebben az esetben, ha a négy darab hal összsúlya nem is éri el az 5 kilogrammot, akkor is abba kell hagyni a horgászatot. Ha viszont már a harmadik hal után elérte az 5 kilogrammot, ugyancsak abba kell hagyni a horgászatot. Ugyanez érvényes azokra a halfajokra is, amelyekből legfeljebb két darabot foghatok (csuka, ponty, süllő, stb.). Például, ha már megtartottam egy pontyot és egy csukát, akkor maximum két darab paducot, szilvaorrú keszeget, stb. tarthatok meg.

Az viszont továbbra is érvényes, hogy ha nem érem el a megengedett összmennyiséget, akkor megtarthatok bármilyen másfajta halat, amíg el nem érem a megengedett 5 kilogrammot. Például, ha már megtartottam két pontyot és egy paducot (de a zsákmány összmennyisége még nem érte el az 5 kilogrammot), akkor foghatok melléjük bármilyen más halat, amely nincs darabszámra korlátozva (pl. amurt, dévérkeszeget, domolykót, jászkeszeget, stb.), egészen 5 kilogrammig.

Ahogy azt a környezetvédelmi minisztérium által kiadott táblázat is mutatja, a kék oszlopban szereplő halakat nem kombinálhatjuk a zöld oszlopban lévőkkel, és fordítva sem. Viszont a kék oszlopban és a zöld oszlopban lévő halakhoz foghatunk a sárga oszlopban szereplő halfajokból annyit, hogy a halak maximális mennyisége ne haladja meg a négy darabot.

Harcsából tehát januártól naponta már csak egy darabot lehet megtartani. Tomanovics Attilától megtudtuk, hogy a harcsa maximálisan kifogható darabszámának korlátozására azért volt szükség, mert az utóbbi években sok horgász céltudatosan erre a halfajra horgászott, az állomány eléggé megfogyatkozott, így az új törvény megalkotásakor a jogalkotó ezzel a lépéssel szerette volna megakadályozni a harcsák állományának további csökkenését. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy a harcsát a köznyelv a vizek doktorának hívja, többek között dögevő is, így az elpusztult halakat is „kitakarítja“a vizekből.

Szintén újdonságnak számít, hogy ha olyan vizen horgászunk, ahol a halakat vissza kell engedni (chyť a pusť) vagy meg van határozva a zsákmányolható hal méretének felső határa, kötelező a halmatrac használata. Ami az élő csalihalas horgászatot illeti: a legkisebb használható csalihal, illetve halszelet hossza nem lehet kisebb 10 centiméternél.

Szintén fontos tudnivaló, hogy az engedélybe a szlovák helyesírás szerint kell beírni a dátumot, tehát először a napot, utána pedig a hónapot (az évszámot nem kell kiírni), mellé pedig az adott víz számának első hat jegyét (például 2-1230-1).

A horgászat befejeztével, még a helyszínen ki kell húzni az engedélyben az adott napot (amennyiben nem zsákmányoltunk semmit), kivéve az utolsó oszlopot, amely az ellenőrök számára van fenntartva.

A törvény szerint, amennyiben ez nem így történik, akár 100-tól 1000 euróig terjedő pénzbírságot is kiszabhat a járási hivatal környezetvédelmi osztálya, jogszabálysértési eljárás keretén belül.

A horgászszervezet már idáig is próbálta megfékezni a vízparton történő szemetelést, az idei évtől azonban még szigorúbban veszik. Az új törvény szerint a horgász felel azért a szemétért, ami az adott helyen van – még akkor is, ha azt nem ő hagyta ott, hanem már ott volt, amikor megérkezett. Tehát ha olyan helyet választunk horgászatra, ahol szemét található, azt a törvény szerint kötelesek vagyunk összeszedni.

Szintén fontos tudnivaló, hogy a környzetvédelmi törvény alapján 2-es védelmi fokozatú ártéri területekre tilos a behajtás motoros járművel. A dunaszerdahelyi körzetben ez a Duna melletti középső és felső ártéri területeket érinti. Tomanovics Attila elmondta, hogy egy évébe telt a szervezetnek, míg sikerült a környezetvédőkkel, illetve a tulajdonosokkal, vagyonkezelőkkel ebben a kérdésben megegyezni

https://parameter.sk/sites/all/themes/parameter/images/blockquote-bg.gif); background-origin: padding-box; background-position-x: 0px; background-position-y: 0px; background-repeat: repeat-y; background-size: auto; border-bottom-color: rgb(50, 50, 50); border-bottom-style: none; border-bottom-width: 0px; border-image-outset: 0; border-image-repeat: stretch; border-image-slice: 100%; border-image-source: none; border-image-width: 1; border-left-color: rgb(50, 50, 50); border-left-style: none; border-left-width: 0px; border-right-color: rgb(50, 50, 50); border-right-style: none; border-right-width: 0px; border-top-color: rgb(50, 50, 50); border-top-style: none; border-top-width: 0px; box-sizing: border-box; color: rgb(50, 50, 50); font-family: "Roboto",sans-serif; font-size: 25.2px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 300; letter-spacing: normal; margin-bottom: 30px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 30px; orphans: 2; padding-bottom: 15px; padding-left: 50px; padding-right: 30px; padding-top: 15px; position: relative; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; -webkit-text-stroke-width: 0px; white-space: normal; word-spacing: 0px;">

Lehetőség lesz ezekre a területekre behajtani gépjárművel, de csak korlátozott létszámban, egy belépőkártyával, amelyet a helyi horgászszervezethez tartozó tagok bizonyos horgászüzletekben kérhetnek majd ki.

Ezáltal a szervezet, illetve a tulajdonosok, környezetvédők pontosan tudni fogják, hogy ki, mikor járt a területen, az esetleges kihágások miatt (például szemetelés) pedig felelősségre vonhatják az illetőt.

Tavaly a Dunaszerdahelyi Horgászszervezetben többen is voltak olyanok, akik a fogási naplót nem adták le a megadott határidőig – a törvényből kifolyólag így ezek a horgászok nem kaphatnak új engedélyt. Az engedélyt mindig a következő év január 15-ig kell leadni, de aki tudja, hogy például már novemberben, decemberben nem horgászik, akkor azt korábban is megteheti.

Ha bármilyen kérdés merül fel az új horgásztörvénnyel kapcsolatban, az egyes horgászszervezet vezetői szívesen válaszolnak minden kérdésre.

Späť